jobsgarden-kieges-tulora-3

Túlóra vagy hatékonyabb munkavégzés?

Hogyan előzhetjük meg a kiégést a munkahelyen?

A modern munkahelyek dinamikus tempója sokszor megköveteli a szoros határidők tartását, a problémák azonnali megoldását és a folyamatos elérhetőséget. De vajon valóban a túlóra a kulcs a sikerhez? Vagy épp ellenkezőleg, ez az, ami hosszú távon aláássa a hatékonyságot és a munkavállalók jóllétét? A munkahelyi túlterheltség nemcsak a munkavállaló, hanem a vállalat számára is komoly következményekkel jár. Az elégedetlenség növekedése miatt nő a fluktuáció, csökken a produktivitás és a csapatszellem is sérül. Hogyan előzhetjük meg a kiégést? Hogyan támogathatjuk a munkavállalókat a hatékony munkavégzésben és a fenntartható munkahelyi kultúra megteremtésében?

A túlórázás rövid távon siker, hosszú távon probléma

Bár sokan úgy vélik, hogy a túlórázás elkerülhetetlen a siker érdekében, valójában ez gyakran károsabb, mint hasznos. A hosszú munkaórák miatt csökken a dolgozók kreativitása és problémamegoldó képessége, miközben nő a hibázás kockázata. Ráadásul a magánélet háttérbe szorítása miatt még inkább fokozódik a mentális terhelés. Az eredmény? Kiégett, demotivált munkavállalók, akik egyre kevésbé tudnak teljesíteni.

Generációs különbségek a túlórával kapcsolatos hozzáállásban

A túlóra a legtöbb modern társadalmi berendezkedésben elfogadottnak számít, sőt sok vállalatnál még mindig a “kemény munka” és a lojalitás mércéje. Azonban ahogy egyre több generáció dolgozik párhuzamosan a munkahelyeken, úgy a munkához és a túlórához kapcsolódó hozzáállásukban is megfigyelhetők eltérések. 

Az X generáció esetében a kötelességtudat dominál, így a munkáltató elvárásai sok esetben elsőbbséget élveznek, a túlóra egyfajta elfogadott normaként jelenik meg számukra. A munkahelyi sikerért és biztonságért cserébe a magánélet háttérbe szorítása elfogadott áldozat, különösen a gazdasági instabilitás időszakaiban.

Az Y generáció már jóval árnyaltabban közelít a túlóra kérdéséhez. Bár hajlandóak extra energiát fordítani a karrierépítésre, de csak akkor, ha hosszú távon ez az elismerésben és a kompenzációban is arányosan jelentkezik. Sokkal inkább keresik a rugalmas és támogató munkakörnyezetet, mint az előző generáció tagjai.

A Z generáció, amely most lép be a munkaerőpiacra, még határozottabban utasítja el a túlóra kultúráját, mint az X vagy Y generációk. Ők már nem hajlandóak a magánéletüket feláldozni a karrier oltárán, és gyakran előnyben részesítik a rugalmas munkavégzést. Számukra a munkahelyi elégedettség és a mentális egészség megőrzése egyaránt fontos.

A generációk hozzáállásában tapasztalható különbségek egyértelmű jelzések a munkáltatók számára is. Míg korábban a túlóra szinte „magától értetődő” része volt a munkának, ma már az is egyre inkább kérdéses, hogy valóban szükséges-e. A fiatalabb generációk elvárásai és technológiai újítások változásokat hoznak, hiszen a munkavállalók elégedettsége és hosszú távú megtartása érdekében a cégek kénytelenek a túlórák helyett az időhatékonyabb munkaszervezést és megoldásokat előtérbe helyezni.

Túlóra helyett hatékonyabb munkavégzés?

A munkáltatók kezében számos eszköz van, amellyel támogathatják a hatékony munkavégzést, miközben jelentősen csökkenthetik a kiégés kockázatát. 

  • Az egyik megoldás a hatékonyságnövelő technikák, mint a prioritásalapú feladatkezelés vagy a „Pomodoro-technika” használatára való ösztönzés, amelyek segítségével a munkavállalók jobban oszthatják be idejüket. 
  • A rendszeres szünetek beiktatása nem luxus, hanem alapvető szükséglet a napi produktivitás fenntartásához. Egy-egy rövid séta vagy kávészünet csodákra képes.
  • A technológiai fejlesztések – például az automatizáció és a digitalizáció – szintén fontos szerepet játszanak: ezek révén a rutin feladatokat intelligens rendszerek végezhetik el, felszabadítva a dolgozók kapacitását, hogy az összetettebb, kreatívabb munkákra koncentrálhassanak.
  • Az olyan programok bevezetése, mint az EAP (Employee Assistance Program), mentális és érzelmi támogatást nyújthatnak a dolgozóknak. A program keretében szakmai tanácsadást, stresszkezelési tréningeket vagy akár egyéni pszichológiai támogatást is biztosíthatnak, ami segít a kiégés korai jeleinek kezelésében. 

Skandináv best practice: ahol a túlóra inkább kivétel, mint szabály

A skandináv régióban a túlórázás a jól szervezett munkakultúra és a munkavállalók jogainak szigorú védelme miatt nem jellemző. Ehelyett arra törekednek, hogy a munkaidőt maximális hatékonysággal töltsék ki, lehetővé téve a dolgozóknak a teljes kikapcsolódást a szabadidejükben. 

  • A heti munkaidő általában 37–40 óra és az a cél, hogy a dolgozók a munkaidő alatt hatékonyan végezzék el a feladataikat, így ne legyen szükség rendszeres túlórára. Svédország például kísérleti jelleggel már bevezette a 6 órás munkanapot egyes szektorokban, kimutathatóan növelve a produktivitást és a dolgozók elégedettségét.
  • A munkaidőn kívüli elérhetőség nem elvárt. A vezetők általában nem nézik jó szemmel, ha a dolgozók hosszabb ideig az irodában maradnak, mert az a rossz időmenedzsment jele lehet. A kollégák és vezetők tiszteletben tartják a magánéletet és kifejezetten ösztönzik a munkahelyi határok betartását.
  • A skandináv országokban a szakszervezetek erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek és szigorú szabályozások vannak érvényben a munkaidőre, túlórára és pihenőidőre vonatkozóan.
  • A munkavállalók mentális és fizikai egészségét kiemelt prioritásként kezelik. A túlzott stressz elkerülése érdekében a munkakörnyezetet úgy alakítják ki, hogy támogassa a fenntartható munkavégzést. A munkahelyeken, akárcsak a lakberendezésben, jellemző a letisztult formák, világos színek, természetes anyagok használata, így a nyugodt környezet dominál, ami hozzájárul a stressz csökkentéséhez és a hatékonyság növeléséhez.

Jobsgarden-munkatars-krizisben1

Munkatárs krízishelyzetben: hogyan segíts?

Munkatárs krízishelyzetben: hogyan támogathatjuk hatékonyan kollégánkat, aki hirtelen nehéz helyzetbe került? Mit tenne Samu, Gandalf és Aragorn?

Amikor egy munkatársunk egyik pillanatról a másikra krízishelyzetbe kerül, a teher szinte bénító lehet számára. Ilyenkor a vezetők és kollégák részéről elengedhetetlen, hogy tudják, miként nyújthatnak valóban hatékony támogatást.

Amikor egy munkatársunk egyik pillanatról a másikra krízishelyzetbe kerül, a teher szinte bénító lehet számára. Ilyenkor a vezetők és kollégák részéről elengedhetetlen, hogy tudják, miként nyújthatnak valóban hatékony támogatást. Ráadásul a krízishelyzet nemcsak az érintettnek jelent óriási kihívást, hanem a csapat egészére is hatással lehet. Körbejárjuk, hogyan lehet empatikusan és eredményesen segíteni a nehéz helyzetbe került munkatársakat, mutatunk gyakorlati módszereket is, mint például a CLASS-módszer, de még a filmek világából is inspirálódunk, már ami a közösség megtartó erejét illeti. Egy különleges analógián, A Gyűrű Szövetségén keresztül bemutatjuk, hogyan lehetünk a legnehezebb időkben is támaszok, mint Gandalf, Aragorn vagy Samu, Frodó és a többiek számára. Kitérünk az Employee Assistance Programokra is (EAP), amelyek segítségek lehetnek, ha a kollegiális támogatás már nem bizonyul elegendőnek. 

Krízisben a munkatársad, mit tenne a Gyűrű Szövetsége?

Vannak feladatok, amelyeket egyedül szinte képtelenség megoldani. Csapatként sokkal egyszerűbb és hatékonyabb teljesíteni még a legádázabb kihívásokat is, erre tanít bennünket a Gyűrű Szövetsége. Ahogy a Szövetségben, úgy a csapatban is mindenkinek megvan a saját erőssége, amellyel hozzájárul a csapat sikeréhez és a cél eléréséhez. Gandalf bölcsességével és vezetői tapasztalatával, Aragorn bátorságával és határozottságával, míg Samu a feltétel nélküli lojalitásával és kitartásával segíti a csapatot. Éppen így működik a munkahelyi támogatás csapatok esetében is, ahol szintén sokféle módon lehet segíteni: érzelmi támogatással, akár konkrét feladatok átvételével vagy egyszerűen a jelenlét biztosításával.

Samu

Samu elkötelezettsége Frodó iránt példaértékű abból a szempontból, hogyan lehet támogatni a közvetlen kollégánkat, amikor nehéz időszakon megy át. Samu ítélkezésmentes és nem akarja Frodó minden problémáját megoldani, hanem egyszerűen csak jelen van, kitart és segít neki, amikor szüksége van rá.

Aragorn

A csapat élén járó Aragorn, akárcsak egy közvetlen felettes, akkor is képes döntést hozni, amikor mindenki más bizonytalan a csapatban. Egy olyan vezető, aki világos iránymutatást tud adni krízishelyzetben, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a csapat egyben maradjon és képes legyen a közös célra fókuszálni. Aragorn karaktere arra is jó példa, hogy időnként a közvetlen felettes átvállalhat terheket a krízisben lévő kollégától. Ez egyrészt csökkenti a nyomást a csapaton, másrészt erősíti a közösségi szellemet. 

Gandalf

Gandalf, ahogy egy jó felsővezető, nem csak irányít, hanem mentorál is. A felső-középvezetőnek fel kell ismernie, ha az egyik csapattag nehéz időszakon megy át és segítségre szorul. A vezetőnek úgy kell támogatnia a csapatot és a krízisben lévő kollégát, hogy saját erőforrásaikra támaszkodva találják meg a kiutat a nehéz helyzetekből. Nem oldhatja meg helyettük a problémát, de utat mutathat számukra. 

Hogyan néz ki gyakorlatban a krízishelyzetben lévő munkatársak támogatása?

A CLASS-módszert követve, 5 lépésben támogathatjuk munkatársunkat, miközben tiszteletben tartjuk a személyes terét és igényeit.

Krízishelyzet feloldása: 5 lépéses CLASS-módszer

A CLASS-módszert követve, 5 lépésben támogathatjuk munkatársunkat, miközben tiszteletben tartjuk a személyes terét és igényeit.

1. Kapcsolódjunk (Connect) -- Ítélkezésmentes figyelem

Egy egyszerű „Hogy vagy?” kérdéssel elindíthatjuk a beszélgetést, ha úgy látjuk munkatársunk nehéz időszakon megy keresztül. Hagyjuk, hogy ő döntsön arról, mennyit szeretne megosztani velünk. Ha úgy érezzük, csak rávágja, hogy minden rendben, tehetünk még egy kísérletet, például: „Mostanában gondterheltnek tűnsz. Ha bármiben segíthetek, vagy beszélgetni szeretnél, szívesen meghallgatlak.” Fontos, hogy mindvégig ítélkezésmentesek maradjunk, ne akarjunk azonnali megoldást adni a kezébe.

2. Hallgatás (Listen) 

Adjunk neki időt, hogy kibeszélhesse magából a problémáját. Fontos, hogy közben ne bagatellizáljuk el (ne érvénytelenítsük) az érzéseit. Ne faggassuk és ne próbáljuk meg kideríteni a részleteket, ha nem szeretne beszélni róluk. Csak hallgassuk figyelmesen, amíg a végére nem ér mondandójának.

3. Helyzetértékelés (Assess) 

Próbáljuk meg felmérni, mennyire érzi magát túlterheltnek érzelmileg. Ha úgy látjuk, hogy komolyabb támogatásra van szüksége, bátorítsuk, hogy gondolja át, kitől kérhetne további segítséget. Szóba jöhetnek például a barátok, a család vagy külső szakemberek. Ha működik a munkahelyen munkavállalói támogató program (EAP), azon keresztül is kérhet anonim segítséget külső szakemberektől, akár jogi, banki, pszichológiai témákban egyaránt.

4. Segítségnyújtás (Support) 

Biztosítsuk munkatársunkat, hogy nem terhes számunkra a segítségnyújtás. A krízishelyzetek feldolgozása időbe telik, nem biztos, hogy elsőre elfogadja a támogatást. Ha azt mondja, nincs szüksége segítségre, mi is fogadjuk el. A legjobb, ha nyitottan és rugalmasan állunk hozzá és megkérdezzük miben segíthetünk neki? 

5. Bátorítsuk, hogy keressen fel szakembert! (Signpost)

A helyzet kritikusságától függően, bátoríthatjuk arra kollégánkat, hogy mindenképp forduljon szakemberhez. Felhívhatjuk a figyelmét a vállalatnál elérhető támogatási lehetőségekre, például egy munkahelyi tanácsadóra vagy pszichológusra, akár az EAP program keretében igényelhető külső segítőkre is.

Jobsgarden_office_dog

Megéri az állatbarát munkahely kialakítása?

Egyre népszerűbb az állatbarát munkahely. Köztudott, hogy a háziállatok, a kutya, a macska simogatása csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, stresszmentesíti a hétköznapjainkat. Érthető, ha napközben sem akarunk lemondani arról, hogy kedvencünk a közelünkben legyen, hiszen egy nagyon erős kötődésről van szó. Ma már az úgynevezett kutyabarát munkahelyek pedig ezt lehetővé is teszik! Persze nem minden munkahely alakítható kutyabaráttá, illetve vannak pro és kontra érvek is a kutyás munkahely kialakítását illetően.

Alapvető feltételek az állatbarát munkahely kialakításához

Mielőtt belefognánk a kutyabarát munkahely kialakításába, vegyük számba az objektív feltételeket, érveket, amelyek mentén eldönthetjük, hogy belevágunk-e a projektbe. Fontos, hogy az irodánk könnyen takarítható legyen. Praktikus, ha nincs sok szőnyeg, netán padlószőnyeg a munkahelyen. Amennyiben van, de könnyen tisztán tartható, akkor nyert ügyünk van. Ugyanis ne legyenek illúzióink, a kutyaszőr mindenhol ott lesz. Ráadásul a kutyaitatókból biztosan kiömlik a víz, ezért jó, ha ott nincs szőnyeg, vagy kérjük meg kutyás kollégáinkat, hogy hozzanak oda egy műanyag alátétet, így az felfogja a felesleges folyadékot.

A kialakítás előtt mindenképpen beszéljük meg a nem kutyás kollégákkal, hogyan vélekednek az újításról: a kutyabarát iroda mindenképpen egy konszenzus eredménye legyen! Határozzunk meg néhány alapvető szabályt a békés együttélés érdekében. Például, hova, melyik helyiségbe vihetik be a kollégák kedvenceiket, valamint azt, hogy az eb szocializált és fegyelmezett legyen. Ez különösen akkor fontos, ha több kutya egyszerre tartózkodik az irodában.

Az sem baj, ha tartunk egy pilot időszakot, azaz megnézzük, hogy a házikedvencek hogyan funkcionálnak „terepen”, így tapasztalati úton is hozhatunk újabb szabályokat, vagy nyerhetünk néhány ötletet.

Ha már eleve kutyabarát az irodánk, akkor azt mindenképpen kommunikáljuk az új kollégák felé, azaz, az álláshirdetésben mindenképpen jelezzük, annak érdekében, hogy a jelentkezők mérlegelhessenek a pályázat beadásakor.

Érvek a kutyás iroda mellett

Rengeteg érv szól a kutyabarát iroda mellett és ennek alapja valóban a fiziológiás hatásokban keresendő. Erre jönnek még a pozitív pszichikai tényezők, amelyek szintén jó irányba befolyásolhatják a munkatársak irodai közérzetét. A HR szakma alapvetően támogatja az irodai kutya (bizonyos esetekben macska, esetleg nyúl) jelenlétét, azzal a kitétellel, hogy kellenek a jól lefektetett szabályok. Ha a kollégák nyitottak, a gazdik pedig elfogadják, hogy kedvencük gondozása és viselkedése az ő felelősségük, akkor már nyert ügyünk van!

Amennyiben az alapok létrejöttek, akkor sok pozitív változásra számíthatunk irodai életünkben, amely hosszú távon hatással lehet az egész cég életére.

Egy kis kutyasimogatás biztosan mindenkit kirángat az apátiából, fásultságból, azaz lelkesebbé, kevésbé stresszessé teheti a munkatársak életét egy (vagy több) szőrös kedvenc jelenléte. Tehát a munkahelyi jóllétre mindenképpen pozitív hatással van!

állatbarát munkahely

A csapatkohéziót is erősítheti, ugyanis az eb remek téma társalgáshoz, kapcsolódáshoz, még olyan kollégák esetében is, akik szinte sosem kerülnek interakcióba.

A kutyasimogatást, a kutyával töltött időt fogjuk fel feltöltődésnek, amely segíti a kreatív gondolatok, megoldások születését, növeli a hatékonyságot, lelkesedést.

A házi kedvencek gazdáinak sok szempontból megkönnyíti az életét, ha társukkal járhatnak dolgozni. Minden bizonnyal jobban ragaszkodnak majd ahhoz a céghez, amely ezt támogatja.

Cégünk kommunikációjában is fontos szerepet játszhatnak a kutyák, mivel a róluk készült vicces képeket, videókat bármikor posztolhatjuk a közösségi médiában. Ez remek alkalom egy laza image építésre!

Mi szól az állatbarát munkahely ellen?

Először is a tények, ugyanis vannak olyan munkahelyek, ahol nem alakítható ki kutyabarát munkahely. Ilyenek a vendéglátóhelyek vagy élelmiszeriparhoz kapcsolódó egységek. Bizonyos munkahelyeken a munkavédelmi szabályok szigorú betartása zárja ki a kutya jelenlétét (például hőhatás, veszélyes anyagok, vegyi anyagok, veszélyes hulladék és még sorolhatnánk). Ezeken a munkahelyeken maximum az irodai részlegre lehet kutyát bevinni.

állatbarát munkahely

Persze ezen túl még számos más nehézség is adódhat. A rosszul szocializált, rosszul nevelt kutyák is okozhatnak fejfájást. Nem biztos, hogy mindenki szereti, ha árgus szemek figyelik étkezés közben, egyszerűbben szólva kunyeráló tekintetek veszik körül. Az is előfordulhat, hogy bizonyos ételek eltűnnek a konyhapultról, asztalról. Nos, a huncut és neveletlen ebek bármire képesek!

Egyszóval, mindenképpen legyenek szabályok és nyílt kommunikáció, ha munkahelyünket kutyabaráttá szeretnénk alakítani. De az sem árt, ha a már kutyabarát irodában alakítunk ki újabb szokásokat, a kollégák javaslatainak és a tapasztalatoknak megfelelően.

KAPCSOLAT

Cím: 1134 Budapest, Dévai utca 19. VIII/811

E-mail cím: office[kukac]jobsgarden.hu

Mobil: +36 70 399 9557

+36 70 668 1682
(English speaking contact)