A készségek – különösen a soft skillek – egyre fontosabbá válnak, sokszor fontosabbak, mint a formális végzettség. A világ gyors ütemű változásai és a technológiai fejlődés sebessége szinte követhetetlenné válik. A technológiai újítások nem csupán a hétköznapi életünket alakítják, hanem alapvetően új szabályokat írnak a munkaerőpiacon is. Az Európai Unió Bizottsága által készített tanulmányban a megkérdezett HR vezetők 83%-a úgy véli, hogy a munkavállalók digitálisan alulképzettek. Készségeik nem fejlődnek olyan gyors ütemben, ahogyan azt az új technológiák megkövetelnék. Ez kihívást jelent, de egyúttal lehetőséget is azok számára, akik képesek felismerni a változásokban rejlő előnyöket. Milyen készségekkel érdemes felvérteznünk magunkat ahhoz, hogy ne csupán passzívan sodródjunk a munkaerő piacon, hanem aktívan formáljuk azt, és a jövő felkészült munkavállalóivá váljunk?

Minden iparág átalakul: a technológiai újítások hatása

Ami egykor csak a sci-fik világában létezett, az mára javarészt valósággá vált: AI (mesterséges intelligencia), digitális ikrek, autonóm rendszerek, de említhetnénk a felhőalapú technológiákat is. 

Vegyük például a digitális ikrek technológiáját, amely lehetővé teszi gyárak, épületek vagy akár egész városok virtuális másainak létrehozását. Ezek a digitális másolatok valós időben nyújtanak betekintést a rendszerek működésébe, megkönnyítve ezzel a folyamatok optimalizálását és a hatékonyság növelését.

Eközben a fenntarthatóság és a zöld energia térnyerése új szakmák megjelenését is eredményezi. Olyan szerepkörök válnak egyre fontosabbá, mint a karbonlábnyom-kezelési szakértő vagy a körforgásos gazdaság tanácsadók, akik a vállalatok és közösségek fenntarthatósági céljainak elérésében játszanak kulcsszerepet. 

Az újítások nemcsak az IT szektort, hanem számos más iparágat is alapjaiban átalakítanak. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, az egészségügyre, az építőiparra vagy akár a HR digitalizációs törekvéseire. Az innovációk minden területen új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek, amelyek folyamatos alkalmazkodást és új készségek elsajátítását igénylik. 

Milyen készségekre lesz szükségünk, akár már 2025-től?

Soft skillek: emberi előny a digitalizáció korában

A munkáltatók egyre inkább olyan emberi készségeket keresnek, amelyeket az automatizálás és a technológia nem képesek helyettesíteni, különösen ami az együttműködés, a vezetés és az alkalmazkodás területeit illeti. 

1. Adaptációs képesség

A technológiai változások, az ügyféligények átalakulása és a piaci bizonytalanságok között az alkalmazkodóképesség kiemelkedő érték. A vállalatok olyan munkavállalókat keresnek, akik gyorsan reagálnak a változásokra, képesek új módszereket kipróbálni, kreatívan gondolkodnak és több szerep között is rugalmasan mozognak. Az adaptációs képesség nem csupán az innovatív gondolkodás alapja, hanem egyben az állandó fejlődés kulcsa is.

2. Analitikus gondolkodás

Az analitikus gondolkodás magában foglalja az információ értelmezését, kritikus elemzését és az ésszerű, kreatív megoldások kidolgozását. A cégek nagy része szerint ezek a készségek egyre fontosabbá válnak a következő években. A problémamegoldás, adatelemzés, kritikai gondolkodás és szintézis olyan kompetenciák, amelyek minden iparágban nélkülözhetetlenek lesznek.

3. Kreatív gondolkodás

A munkahelyi kreativitás azt jelenti, hogy képesek vagyunk másképp megközelíteni egy problémát, és új, értékes megoldásokat találni. Az AI rendszerek ugyan erőteljes elemző eszközök, de új ötleteket kizárólag emberi input és finomhangolás révén tudnak előállítani. Az innováció motorja továbbra is az emberi találékonyság marad.

4. Kommunikációs készségek

A hatékony kommunikáció az egyik legkeresettebb készség, hiszen alapja a csapatmunka és az eredményes együttműködés. A rossz kommunikáció miatt a vállalati projektek jelentős része elbukik, ezért a cégek ma már kifejezetten értékelik az aktív hallgatás, az asszertív kommunikáció és az információáramlás biztosításának képességét.

5. Élethosszig tartó tanulás

A mai világban a készségek gyorsan elavulhatnak, ezért az állandó tanulás iránti elköteleződés -- akár reskilling, akár upskilling -- alapvetővé vált. A dolgozók 57%-a már most is végez képzéseket a munkahelyén kívül, hogy lépést tartson a fejlődéssel. Aki nem hajlandó folyamatosan bővíteni a tudását, az lemaradhat a versenyben.

6. Vezetői készségek

A jó vezetők képesek inspirálni csapatukat, még nehéz időkben is. Az integritás, a hálás hozzáállás és a befolyásolás képessége olyan tulajdonságok, amelyekkel kiemelkedhetnek. A bizalom kiépítése és fenntartása az egyik legfontosabb feladatuk, hiszen ez az alapja a magas dolgozói elköteleződésnek és a hatékony munkakultúrának.

Digitális és technikai skillek: alapvető tudás minden területen

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a digitális tudás mára nem előny, hanem alapkövetelmény. A technológia olyan mélyen beágyazódott az életünkbe, hogy szinte minden szakmában szükség van rá.

• Adatkezelés és elemzés: az adat az új olaj és akik képesek értelmezni és elemezni az információt, kulcsszerepet kapnak majd, bármely iparágban, szakterületen is dolgozzanak.
• Programozási alapok: nem kell mindenkinek szoftvermérnöknek lennie, de a kódolás alapjainak ismerete – például Python vagy JavaScript – jelentős versenyelőnyt adhat.
• AI és gépi tanulás: az AI-alapú eszközök megértése és használata elengedhetetlenné válik.

A vállalatok felelőssége: upskilling és reskilling

A képzett munkaerő hiánya nemcsak a munkavállalók, hanem a cégek számára is problémát jelent. Egy kutatás szerint az EU-ban a dolgozók fele digitálisan alulképzett, ami súlyosan visszavetheti a versenyképességet. 

Érdemes különbséget tenni a digitálisan alulképzett és az alacsony digitális készségekkel rendelkező fogalmak között. Míg az alacsony digitális készségekkel rendelkező személyek alapvető technológiai ismeretekkel sem rendelkeznek, a digitálisan alulképzettek esetében ez nem így van. Ők általában magas szintű digitális készségekkel bírnak, azonban munkájuk olyan gyorsan változó vagy specifikus digitális képességeket igényel, amelyekben hiányosságokat tapasztalnak. Ez gyakran a technológiai innovációk és a munkahelyi elvárások gyors fejlődésének következménye.

Ezt felmérve a vállalatok jelentős része egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy munkavállalói részére digitális fejlesztési lehetőségeket kínáljon, akár átképzés (reskilling), akár továbbképzés (upskilling) formájában. Ez lehet belső képzési program, külső tanfolyamok támogatása vagy akár egyéni mentorálás is. 

A fejlődés azonban nem csak a vállalatok felelőssége. Munkavállalóként is kulcsfontosságú, hogy folyamatosan törekedjünk a saját készségeink fejlesztésére, hogy ne csak a munkahelyi elvárásoknak, hanem a jövő kihívásainak is megfeleljünk.