A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik - derül ki a Jobsgarden legfrissebb kutatásából, melyben közel 700 pályakezdő munkavállalói attitűdjét vizsgáltuk, majd az így kapott eredményeket állítottuk szembe a munkáltatói oldal elvárásaival. A kutatás eredményeit egy meetup keretében mutattuk be, melynek moderátora Nagy-Józsa Dorka (Y2Y Coaching) volt, aki Paulovics Évával, a Jobsgarden ügyvezetőjével, Rózsa Katinkával, az ingatlan.com HR vezetőjével, Schmidt Miklóssal (ESAB Europe) és Dr. Szabó Orsolyával (Zsolya) beszélgetett.

Mint kiderült, ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat. Arra is fény derült, hogy a diákok zöme szerint nem kapnak kellő tájékoztatást az iskolában a pályaválasztáshoz.

A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás – mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják. A megkérdezettek szerint az emberi oldal a leginkább meghatározó, míg a szakmai felkészültség csak a második helyen végzett. Az innovációra és az új generációra nyitott cégek keresik is az egyéniségeket, a tudással pedig úgy vannak, hogy azt majd házon belül megadják. Fontos elvárás lenne a türelem, az alázat és a kitartás is a munkáltatók részéről, ám a mostani fiatalok mindent sokkal gyorsabban akarnak megkapni, mint a korábbi generációk, tisztában vannak az elvárásaikkal és nem félnek ezeket kinyilvánítani.

„A pályakezdők rövid időtávban gondolkodnak, szeretnének néhány hónap alatt karriert építeni, az előmenetelért azonban általában ennél többet kell dolgozni. Elsősorban izgalmas feladatokat keresnek, ezért sokszor komoly kihívást jelent fenntartani a motivációjukat. Elvárásuk, hogy mindig történjen valami, ezért egyes munkaadók felkínálnak és olykor kitalálnak újabb pozíciókat, feladatokat, hogy félévente megadhassák az előrelépés élményét a fiataloknak, akik szinte azonnal be is számolnak a hírről a közösségi oldalaikon. Amiben kimagaslóan jó ez a korosztály, az az önmenedzselés, ezt a munkaadók 70%-a is megerősíti” - mondja Paulovics Éva, a kutatást készítő Jobsgarden ügyvezető igazgatója.

 

 

A munkaadók 64%-a véli úgy, hogy a frissdiplomásoknak nincs reális pályaképük és mindössze 15%-uk szerint vannak tisztában a munkahelyi elvárásokkal. A fiatalok viszont ennél jóval magabiztosabbak, 65%-uk azt mondta, nagyon is tisztában van vele, hogy mi vár rá egy munkahelyen. Sokszor éppen ezért ódzkodnak a cégek attól, hogy teljesen pályakezdőt vegyenek fel, mert a minimális munkatapasztalat igénye olyan egyszerű dolgokat jelenthet, mint, hogy fel kell kelni minden nap, időben be kell érni, energiát kell fektetni egy cél elérésébe, akár rosszabb napokon is.

„Azt gondolom, hogy a fiatalok csalódnak, ez a legnagyobb probléma. Mivel nincs reális képük arról, hogy milyen a munka világa, gyorsan kiábrándulnak. Úgy gondolják, majd 1-2 hónap alatt kilőnek mint a rakéta, persze van, akinek esetleg ez tényleg sikerül is, de nem ez a jellemző. 80-90%-uk szépen halad, de sokszor ezt meg sem látják. Látványos dolgokat akarnak, izgalmat, állandó történést, pozíciót, és ha ezt nem érzékelik, csalódottá válnak. Hallottam olyanról is, aki pár hónap után azért lépett ki az első munkahelyéről, mert szerinte még pályakezdőként kezelték”- mondja Paulovics Éva.

A gyakorlattól eltérő elvárásokért nemcsak őket kell okolni, sajnos kevés valódi segítséget kapnak. Az iskolákban tartott pályaorientációs napot a kitöltők mindössze 15%-a tartotta hasznosnak, és kétharmaduknál vagy nem is volt ilyen, vagy ha igen, semmi értelmét nem látták. A továbbtanulásban, a pályaválasztásban nem meglepő módon az internetről gyűjtött információknak van a legnagyobb szerepe, az összes megkérdezett 71%-a a világhálóról tájékozódik, aztán jönnek a barátok (63%), míg a család szerepe csupán 43%.

 

 

Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy a munkahelyi beillesztésnél akad nehézség bőven, munkavállalóként elsősorban személyre szabott, visszajelzésen alapuló, rendszeres kommunikációval, lépésről lépésre illeszthetőek be a szervezetbe. Munkaadói oldalon a legnagyobb kihívást a már említett szakmai alázat és kitartás hiánya, valamint a motiváció fenntartása, és a generációs nehézségek jelentik. Megdöbbentő, hogy miközben a diákok közel 30%-a érzi úgy, hogy a TOP5 skilljében szerepel a szakmai alázat, addig a munkaadók 70%-a szerint a fiatalok nem megfelelő mértékben alázatosak. Emellett a kitartást, a csapatmunkát, a segítőkészséget, a gyors tanulást és a folyamatok átlátását emelték ki, mint olyan értékeket, melyet ők tudnának adni a vállalatnak. Úgy tűnik, az egyes fogalmak mindkét félnek mást jelentenek.

Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a fiatalok gyorsan tanulnak, nagyon is komolyan veszik céljaikat, és hajlandóak azokért keményen dolgozni. A megkérdezett HR-esek 62%-a úgy nyilatkozott, hogy a diákok ebben előremutató attitűdöt képviselnek, a fiatalok 97%-a invesztálna magába, beleértve akár egy teljesen új terület elsajátítását is. A sok tanulásnak egyetlen veszélye van, hogy lehetnek olyan diplomahalmozók, akik 30 évesen valójában még be sem léptek a munkaerőpiacra.

A folyamatos tanulásra persze szükség van, hiszen azok lehetnek sikeresek, akik meglátják és meglovagolják a gyorsan változó trendeket, képesek fejlődni, vagy éppen valami teljesen újba belekezdeni. Az automatizáció meg is kívánná ezt az éberséget, de sokan nem érzik, hogy veszélyben vannak. A megkérdezettek 72%-a úgy véli, hogy a robotizáció az ő munkáját nem fogja érinteni, 12% bizonytalan benne és csupán 16% gondolja azt, hogy a robotok képesek lesznek helyette elvégezni a munkáját. Ez inkább tájékozatlanságra, mint túlzott önbizalomra vall. Vannak olyan cégek, akik már most tudják, hogy az automatizáció hatása miatt vagy átképzik a munkatársaikat, vagy 3 év múlva 30-40%-os leépítésre lesz szükségük.

 

 

Magyarországon a munkáltatói oldal nagy része jelentős munkaerőhiánnyal küzd, amely azt a tendenciát vonja maga után, hogy mindenféle fortéllyal igyekeznek magukhoz vonzani a dolgozókat. A pályakezdők természetesnek vesznek olyan dolgokat, amelyekre a korábbi generációknak várni kellett, így bármennyire is nehéz, a piacnak meg kell találnia azt a formát, amely támogatja, hogy létrejöhessen a generációk közötti együttműködés. Az egyértelmű, hogy vonzó karrierutat kell vázolniuk a munkaadóknak, a rövid távú célokkal együtt. A work-life balance, a rugalmas munkaidő és a home office lehetőségének már nem plusz juttatásként, hanem alapszolgáltatásként kell jelen lennie. A szakmai alázat fogalmának közös újradefiniálása, az együtt dolgozó generációk tudásának kölcsönös elismerése, a kritika építő jellegű megfogalmazása és beépítése szintén feladat.

A kutatási eredmények részletesebb bemutatása letölthető innen.  

A Jobsgarden országos online kutatásában közel 700, 17-30 év közötti pályakezdő és közel 200 hazai vállalat HR szakembere vett részt.